FRISSÍTVE: 2023
Mit kell tudniuk az anyagmozgatás, a raktározás és a logisztika vezetőinek ahhoz, hogy rendszereik a lehető leghatékonyabban működjenek? Hogyan kerülhetik el, hogy elnyelje őket az adatáradat? Ruari McCallion a technológiának járt utána.
Üdvözöljük az Ipar 4.0 korában
Információhoz jutni egy dolog, hasznos információhoz jutni egy másik. Az „Ipar 4.0”, ez a mindenütt felbukkanó kifejezés, adatokra épül. Nemcsak az „okosgyáraknak” kell megbirkózniuk az adatokkal: a raktárirányítást, a logisztikát és az anyagmozgatást is nagymértékben érinti a kérdés.
Az Ipar 4.0 fő célja az ellátásilánc-menedzsmentben a termékek és folyamatok intelligens hálózatba kapcsolása az értékláncon végig.
Az adatelemzés és a gépi tanulás (ML) gyors fejlődésével a vállalatok közel valós időben vizsgálhatják tranzakciós adataikat, és a nyert felismerésekkel betömhetik a réseket és orvosolhatják a bevételkiesést. A növekvő összetettség miatt az anyagmozgatási funkciók már nem kezelhetők a megszokott tervezési és irányítási gyakorlattal.
Lehetőségek és kihívások
Az Ipar 4.0 technológiái növelik az átláthatóságot, vagyis a teljes értéklánc – a partnereket és beszállítókat is beleértve – teljesítménye egyre jobban láthatóvá válik. Miközben a döntéshozatal együttműködőbbé és hatékonyabbá válik, a gépek képessé válnak arra, hogy ember alkotta algoritmusok alapján önállóan hozzanak döntéseket és tanuljanak.
A logisztika technológiai szervezete átalakul az üzleti intelligencia (BI) technológiák, az okostelefonos alkalmazások, az AIDC (automatikus azonosítás és adatgyűjtés) és az RFID (rádiófrekvenciás azonosítás) technológiák bevezetésével, valamint az elektronika miniatürizálásával.
Az „okos” logisztika és ellátásilánc-menedzsment egyik alapfeladata, hogy megfelelő szintű autonómiával és intelligenciával ruházza fel a rendszereket, hogy azok hatékonyabbak, eredményesebbek, összekapcsoltabbak, agilisabbak és rugalmasabbak legyenek. Meg kell találni a helyes egyensúlyt a félautonóm rendszerek és az emberi részvétel között, beleértve az ember és kollaboratív robot („cobot”) közös munkáját, az automatizálást és a tervezést.
Az adatok robbanásszerűen növekvő elérhetősége önmagában is kihívás. Az RFID-től az ember–gép interfészekig (HMI) és a gépekre szerelt kenésérzékelőkig minden apró csatlakozó már most is képes adatszolgáltatásra, vagy felszerelhető erre. Hogyan azonosíthatjuk és választhatjuk szét azt, ami létfontosságú, ami fontos, ami csupán érdekes, és ami csak zaj? Hogyan használhatjuk ki a legjobban azt, ami az anyagmozgatásban valóban számít?
Ideje mindent elölről kezdeni?
Bár el kell ismerni, hogy a rendszerekbe bizonyos beruházásra szükség lesz, sok hardver már most is a helyén van – például a fent említett érzékelők, RFID-rendszerek és csatlakozók, valamint az automatizált szállítószalagok és az önjáró szállítójárművek (AGV-k).
Ezek az érzékelők és automatikus segédeszközök mind gyűjtenek adatokat a helyzetről, a gépek kapacitásáról és állapotáról, a rendelkezésre állásról és a munka előrehaladásáról, az áruk helyéről, forrásáról és rendeltetési helyéről és így tovább. Egy átlagos raktár vagy logisztikai üzem azonban lehet, hogy nem rögzíti ezeket az adatokat. Talán azt is kérdezik, miért kellene, ha most minden rendben működik.
„Az internethez való általános hozzáférés, a változó fogyasztói preferenciák, az új üzleti modellek és a kiskereskedelmi üzletek teljes újragondolása átalakítja az ágazatot” – mondja Guy Courtin, a GT Nexus kiskereskedelmi iparági megoldásokért és stratégiáért felelős alelnöke. Rámutat, hogy a hagyományos raktárirányítási rendszereket az áruk ellátási láncon belüli, megszokott lineáris mozgásának kezelésére építették.
„Ezek a raktár négy falán belüli folyamatokat kezelik: átveszik a készletet, és segítik annak elosztását az üzletek felé. Ebben a keretben a legtöbb hagyományos rendszer el is látja a feladatát.”
Jövőkép 2025
A jövőhöz azonban ez nem elég. 2025-re az okosgyár valósággá válik, amely kiberfizikai rendszerekben aktívan integrálja az embert és a gépet. A logisztikának és a raktárirányításnak ugyanezeket a technológiákat kell átvennie, hogy az okosgyárakban megteremtett érték ne vesszen el a falaikon kívül.
Az Ipar 4.0 technológiája hozzáférhetővé teszi és megosztja az érzékelők, RFID-rendszerek, címkék, ellenőrző berendezések stb. által gyűjtött információkat. A mesterséges intelligenciával felszerelt gépek a fedélzeti érzékelők intelligenciáját jobb összekapcsoltsággal ötvözik, így az érzékelők azon alapján indíthatnak el műveleteket, amit „látnak”. Az automatizált rendszerek maguk dönthetnek a megfelelő változtatásokról vagy reakciókról, például egy szállítószalagon futó terméksor változásakor, ami lehetővé teszi a kisebb tételnagyságok kezelését.
A teljesítmény és a sebesség kulcsfontosságú, de ugyanígy a minőség is – valamint az a képesség, hogy a vállalat ma és a jövőben is kezelni tudja a többcsatornás rendelésteljesítés igényeit.
Tegye használhatóvá adatait
Mindez azonban azon múlik, hogy az adatokat sikerül-e hasznos formába alakítani. Az adatelemzés azokat a minőségi és mennyiségi módszereket és folyamatokat foglalja magában, amelyekkel a termelékenység és az üzleti eredmény javítható. Az adatokat kinyerik és kategorizálják, hogy azonosítsák és elemezzék a viselkedési mintákat és összefüggéseket. Végső soron szoftveres megoldásról van szó, amely akár a szervezet ERP- (vállalatirányítási) rendszerébe is integrálható. Megéri?
A mai ellátási lánc sok különböző érintettből álló, összetett hálózat. Míg a fogyasztókat a szállítás ára és gyorsasága érdekli, a logisztikai vezetőknek és az anyagmozgatási szakembereknek a raktárban további összetettséggel és költségekkel kell megbirkózniuk. A nagyobb rendelésszám, a készlet gyakoribb kézbe vétele, a gyorsuló tempó és az emelkedő bérek megnehezítik a rendelésteljesítést. Erre eddig a hagyományos szoftverek erőteljes testreszabásával és a munkatársakkal szembeni magasabb elvárásokkal válaszoltak, az elavult rendszerek azonban óhatatlanul nehézségekbe ütköznek.
„A raktárirányítási szoftvernek három különböző igénycsoportot kell kiszolgálnia: a létesítményekét, a rendelésekét és a munkaerőét” – mondja Guy Courtin. A Statista szerint 2017-ben mintegy 1,66 milliárd ember vásárolt online, és ez a szám 2021-re várhatóan mintegy 30%-kal, 2,14 milliárdra nő.
Digitalizálja ellátási láncát
Nincs „gyors megoldás”, amellyel egy teljes ellátási lánc egycsapásra összekapcsoltabb és hatékonyabb modellé alakítható.
Az Essentra Components 150 000 fontot fektetett be TW Pick and Pack és raktárirányítási szoftverbe, hogy javítsa a komissiózás és a kiszállítás pontosságát, és munkatársai jobban hozzáférjenek a raktári tevékenységre vonatkozó adatokhoz és vezetői információkhoz. A vállalat továbbfejlesztett helykezelést tervez bevezetni, hogy csökkentse a rendelkezésre álló és a kiszedett termék közötti késedelmet, és pontosan nyomon követhesse a készletet.
„Egyre több közel valós idejű adatot látunk, amelyet a logisztikai szolgáltatók különböző forrásokból – például érzékelőkből, okostelefonokból és B2B (vállalatok közötti) adatcseréből – gyűjtenek” – mondja Renuka Pahuja, a The Smart Cube menedzsere. A beszerzésre, elemzésre és kutatásra szakosodott, globális szakmai szolgáltató vállalatnak Indiában, az Egyesült Királyságban, Romániában, Svájcban és az Egyesült Államokban vannak irodái. „A logisztikai cégek a Big Data elemzést arra használják, hogy felismeréseket nyerjenek, és jobb stratégiai és valós idejű döntéseket hozzanak, ezzel versenyelőnyre téve szert.”
A Smart Cube által az ügyfeleknek nyújtott információk adatforrásai között szerepelnek a vásárlói szokásokra rávilágító webes naplók, a pótkocsi-címkék, a raklap-, karton- és cikkszámszintű (SKU) címkék, az elektronikus fedélzeti adatrögzítők, a mobileszközök, sőt még a közösségimédia-platformok is.
Készen áll erre?
„Az adatgyűjtő rendszerek – köztük a minőségellenőrző képalkotó megoldások, a vonalkód-leolvasás és a termékméretező rendszerek – valós idejű betekintést nyújtanak a raktári folyamatokba” – folytatja Renuka Pahuja. Ebben az új világban viselhető eszközök segítik a rendelésteljesítést, a kiterjesztett valóság és a hangvezérelt eszközök növelik a komissiózás hatékonyságát és a rendelések pontosságát, a robotok és AGV-k pedig egyszerűsítik a raklapra rakási, raklapbontási, komissiózási és csomagolási műveleteket. Az új generációs ellátásilánc- és raktárirányítás a rugalmas, intelligens ellátási lánccal kapcsolatos döntésekről szól, amelyeket az Ipar 4.0 és a Logisztika 4.0 emberi, szervezeti és technológiai összetevői tesznek lehetővé. Ezekre van szükség ahhoz, hogy a vállalat versenyelőnyhöz jusson, sőt egyáltalán fennmaradjon a hiperösszekapcsolt korban. A teljesítmény és a sebesség kulcsfontosságú, de ugyanígy a minőség is – valamint az a képesség, hogy a vállalat ma és a jövőben is kezelni tudja a többcsatornás rendelésteljesítés igényeit.
Ruari McCallion teljes, rövidítés nélküli cikkét az anyagmozgatási szakembereknek szóló Eureka online magazinban olvashatja (angolul): http://eurekapub.eu/technology/2018/11/01/control-the-data-tsunami
