Egy raktár lényegében négyféle tevékenységet végez: áruátvétel, tárolás, komissiózás és kiszállítás. Az elmúlt évtizedek fejleményei – közülük is leginkább az e-kereskedelem – a komissiózást tették ezek közül a legköltségesebbé és legmunkaigényesebbé. Gian Schiava azt vizsgálja, milyen döntéseket kell meghoznia a komissiózási folyamat megtervezésekor vagy újratervezésekor.
Ebben a cikkben a komissiózási folyamat tervezését befolyásoló különféle módszereket, technológiai eszközöket és egyéb tényezőket vesszük sorra. Végső soron ezek határozzák meg, hogy sikerül-e termelékenységjavulást elérnie.
Statikus vagy dinamikus
A komissiózás az a folyamat, amelynek során a termékeket egy adott rendelés teljesítéséhez kiszedik a tároló- vagy pufferterületekről. Ha a raktárvezető tiszta lappal indul, statikus vagy dinamikus komissiózást választhat, és ez a döntés óriási hatással van a raktár teljes elrendezésére.
Statikus komissiózásnál a kezelőnek kell az áruhoz mennie. Ez magában foglalja a tárolóhelyre jutást, a tétel/raklap kiszedését, majd annak az átadási helyre szállítását. A hatékonyságot és az eredményességet egyaránt befolyásolják a meghozott döntések, amelyek a következőkre terjedhetnek ki:
- A gyaloglási/menettávolságok minimalizálása
- Az útvonalsorrendek optimalizálása
- A tárolóhelyek áruféleségek szerinti kialakítása
- A feldolgozási és/vagy komissiózási idő lerövidítése (kéz nélküli, „hands-free” megoldásokkal)
- A gyűjtési módszer kiválasztása
Emellett különféle eszközök állnak rendelkezésre a teljesítmény további fokozására.
A dinamikus komissiózás lényege, hogy az áru jut el a kezelőhöz. Ez szállítószalagokkal, kisrakományos (mini-load) rendszerekkel, függőleges körforgó tárolókkal (karusszelekkel) vagy akár robotokkal valósítható meg. A fő szempontok itt az ergonómia, a műveletek számának csökkentése és a hibák kezelése.
A két alapmegoldás közötti összetett döntés meghozatalakor vállalatának mérlegelnie kell a megtérülést (ROI), a karbantartást, a skálázhatóságot, a rugalmasságot és a sebességet. Hacsak nincsenek nagy és szinte folyamatos be- és kimenő áruáramlások, a legtöbb raktározással foglalkozó vállalat statikus komissiózási folyamatot működtet, esetenként bizonyos fokú gépesítéssel támogatva.
Módszertan
Beszéltünk René de Kosterrel, a rotterdami Erasmus Egyetem munkatársával, aki szerint a statikus komissiózásban két alapvető döntést kell meghozni.
Az első a szekvenciális és a párhuzamos komissiózás közötti választás. Szekvenciális komissiózásnál egy vagy több rendelést egyetlen személy – esetleg több személy – szed ki és teljesít, majd a rendelés továbbhalad. Párhuzamos komissiózásnál többen dolgoznak egyszerre ezeken a rendeléseken. Ennek előnye, hogy egy személynek nem kell végigjárnia a teljes raktárat, így a gyaloglási távolságok korlátozottak.
A második döntés az, hogy rendelésenként vagy tételenként történjen-e a gyűjtés. Az első esetben egy vagy több személy teljesít egy rendelést, mielőtt a következőbe kezdene. A második esetben a rendeléseken belüli összes rendeléssort tételenként vagy zónánként csoportosított rendelési kötegekbe rendezik át. Mindenki egy köteget szed ki, így a teljes rendelésnek csak egy korlátozott részét. Ennek is előnye, hogy a gyaloglási távolságok korlátozottak.
A vállalkozásához leginkább megfelelő módszer az alábbi négy tényezőtől függ:
- A napi rendelések száma
- A rendelésenkénti rendeléssorok száma
- A termékválaszték
- Az áruk jellemzői
A szekvenciális komissiózás jól működik, ha a rendelésenkénti rendeléssorok száma korlátozott. Egyszerű, és a hibák esélye nagyon kicsi. Ha azonban a rendelések száma nő, a választék pedig korlátozott marad, érdemes megvizsgálni a kötegelt (batch) komissiózást.
Az áruk jellemzői is szerepet játszanak, mivel ezek gyakran a tárolási módot is meghatározzák. A terjedelmes cikkek raklapállványokra vagy akár padlószintű tárolóhelyekre kerülnek. A kisebb árukat jellemzően polcrendszerekben tárolják. A különböző tárolási rendszereket alkalmazó raktárakban a párhuzamos komissiózás lehet a leggyakorlatiasabb megoldás.
A raktári targoncákat tesztelő független cégek, például a holland Andersom ügynökség rámutattak, hogy alsó szinten a legnagyobb javulás olyan targoncáktól várható, amelyek jó gyorsulással, „repülő rajttal” és gép melletti gyalogos vezetési funkcióval, valamint kiváló ergonómiával rendelkeznek. A raktárvezetőnek ezután olyan útvonal-tervezési folyamatot kell kialakítania, amely csökkenti az elvesztegetett időt és optimalizálja a komissiózási távolságokat.
Az ideális komissiózási folyamat…?
Egyszerűen nem létezik. Minden helyzet egyedinek bizonyul. Túl sok tényező játszik szerepet, ezért érdemes szakértőkkel együttműködni az optimális komissiózási folyamat megtervezésekor.
Ha szeretné elolvasni Gian Schiava teljes cikkét, látogasson el az anyagmozgatási szakembereknek szóló Eureka (angolul) online magazin oldalára.
