Meddig érdemes ÖNNEK elmennie?
Mi lenne az automatizált és nem automatizált folyamatok ideális kombinációja az ÖN raktárában? Ma az „optimális automatizálás” témáját járjuk körül.
Egyes vállalkozásoknak elég egyetlen, viszonylag egyszerű automatizált elem, például egy szállítószalag bevezetése. Másoknak egy teljesen automatizált raktár lehet előnyös. Az optimális megoldás a legtöbb esetben valahol a kettő között van.
Automatizálási lehetőségek a raktárban
A raktárautomatizálás nagyon tág téma. Eureka (angolul) könyvtárunkban minden területről talál cikkeket, amelyek összefoglalják a kérdéseket és a fejleményeket.
Vegyük például a szállítószalagokat (angolul). Tanácsokat adunk arról, hogyan növelhetik a raktári hatékonyságot, és mit kell figyelembe venni.
Az egyik automatizált segédeszköz, amelyet ma már meglepően könnyű bevezetni, a leltározó drón (angolul). Az általunk bemutatott rendszerrel nincs szükség kezelőre a navigáláshoz. A drón minden szükséges információval be van programozva: egyszerűen elindítja, és az beolvassa a kiválasztott területet. Óránként akár 500 raklaphelyet is képes beolvasni, szemben a hagyományos leltározás óránkénti körülbelül 60 helyével. Ráadásul sokkal pontosabb eredményt ad.
Ez el is vezet minket a raktárirányítási rendszerek (WMS) (angolul) témájához. Ezeket pontos készletadatokkal kell táplálni ahhoz, hogy hatékonyan működjenek. Az egyszerű táblázatoktól a kifinomult szoftverrel működő automatizált rendszerekig terjednek. Fontos, hogy a vállalkozásához illő kifinomultsági és automatizáltsági szintet válassza. WMS-cikkünk ebben nyújt útmutatást.
Komoly kihívás a raktári dolgozók létszámát és készségeit a napról napra változó munkaterheléshez igazítani. Ebben a munkaerő-menedzsment szoftver (LMS) (angolul) mint automatizált eszköz segíthet. Megvizsgáltuk, hogyan fejlődik ez a technológia.
A WMS és az LMS megoldások egyaránt profitálhatnak a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia (MI) (angolul) alkalmazásából. Az MI-alapú rendszerek például a jövőbeli kereslet előrejelzésére, a készletszintek optimalizálására és az ellátási lánc zavarainak előrejelzésére használhatók. Az MI-ről szóló cikkünk azt vizsgálja, hányféleképpen támogatja ez a technológia a raktározást és a logisztikát.
Cikkeink foglalkoznak a vezető nélküli járművekkel (DV) (angolul) és az automatikusan vezetett járművekkel (AGV) (angolul) is. A vezető nélküli járművek, például az önvezető taxik, nagymértékben autonómak, vagyis sok döntést maguk hoznak meg. Az AGV-k ebből a szempontból korlátozottabbak, bár önálló navigációs képességük egyre fejlettebb. Bár a vezető nélküli járművek magabiztos közúti alkalmazása még évekre lehet, az ellenőrzött raktári környezetben történő áruszállításban már közvetlenebb lehetőségeket kínálnak.
Az anyagmozgatásban az optimális automatizálás gyakran az AGV-k és a kezelő által vezetett targoncák keverékét jelenti. Az AGV-vezérlés és -szoftver fejlődésének köszönhetően akár egyszerre, ugyanazon a területen is dolgozhatnak. Az AGV-k az ismétlődő feladatoknál a legésszerűbbek; a változatosabb és kiszámíthatatlanabb helyzetekhez kezelőkre van szükség.
Érdemes megemlíteni, hogy az AGV-k és a hagyományos targoncák flottakezelése egyaránt profitálhat az automatizálásból. A telematikáról (angolul) szóló cikkünk a targoncák, tevékenységük és állapotuk automatikus megfigyeléséről szól.
Máshol az anyagmozgatásban alkalmazott exoskeletonok és robotika (angolul) fejlődését követjük nyomon. A raktárautomatizálásról szóló egy másik összefoglalónkban az egyszerűbb robotos alkalmazásokat, például a palettázást (angolul) vizsgáljuk. Tanácsaink az ellátási lánc automatizálására (angolul) is kiterjednek.
Miért ne automatizálná raktárát?
Ha ennyi lehetőség rejlik a termelékenység, a hatékonyság és a nyereség növelésében, mi tartja vissza a vállalkozásokat az automatizálástól?
Ezt Pekka Paavilainentől, az MLE Group intralogisztikai szakértőjétől kérdeztük.
„Az egyik felmerülő kérdés a rugalmasság. Bizonyos esetekben valóban szükség van arra, hogy minden folyamat a lehető legrugalmasabb legyen. Egy raktár például több kis ügyfelet is kiszolgálhat, amelyek folyamatigényei nagyon eltérőek. Gyakrabban azonban a vállalkozások tévesen hiszik, hogy nem tudnak olyan szabályalapú eljárásokat kialakítani, amelyekkel ugyanazok a lépések minden nap ugyanúgy ismételhetők. Az automatizálás mindig az ismétlődő műveleteken alapul. Ez nagyobb hatékonyságot és nyomon követhetőséget eredményez, mellékhatásként pedig az új munkatársak betanítását is megkönnyíti.”
Pekka megjegyzi, hogy a rendkívül szűkös helyű raktárakat nehéz lehet automatizálni.
„Az automatizáláshoz minden funkcióhoz és folyamathoz külön terület kell. Gondoljunk például egy kis raktárra, amelyben ugyanazokat a sávokat használják a beérkező és a kimenő árukhoz. Vagy ahol a folyamatoknak folyamatosan alkalmazkodniuk kell a rendelkezésre álló alapterület maximális kihasználásához. Ezek a tényezők megnehezítik a strukturált, szabályalapú automatizálás alkalmazását.”
Van jövője a kezelő által vezetett targoncáknak?
Az AGV-k és a hagyományos targoncák optimális kombinálásában szerzett szakértelme alapján Pekka úgy véli, hogy kezelőkre mindig szükség lesz.
„Az automatizált megoldások az ismétlődő feladatoknál a legjobbak, sok más helyzetben azonban emberi ítélőképességre van szükség. Ebben idővel az MI is segíthet, de a kezelő tapasztalata és rugalmassága rendkívül értékes. Az ember azokban a vállalkozásokban is előnyben van, ahol a kezelő egy kicsit mindent csinál, és figyelembe veszi mindazt, ami körülötte történik. Ismét a rugalmasság a kulcs. Minél nagyobb a működés, annál könnyebb szabályokat alkotni az automatizáláshoz, de a kis, agilis, kissé ad hoc jellegű működésben még sokáig az ember lesz a király.”
További gyakorlati tanácsok az anyagmozgatás, a raktározás és a logisztika témaköreiben:
- Böngésszen a Cat® blogban
- Olvassa a Eureka online magazint és archívumát (angolul)
