A legutóbbi anyagmozgatási kiállításokon, például a Logisticán (Hollandia) és a Manutentionön (Franciaország) jelentősen nőtt az automatizált raktári megoldásokat kínáló beszállítók száma. Csúcstechnológiás épület lesz a jövő raktára, ahol alig látni embert?
Gian Schiava a raktárautomatizálás előnyeit és hátrányait vizsgálja.
Kezdjük a téma feltárását azzal, hogy megnézzük, hogyan mozognak az áruk a raktárban, és meghatározzuk, mit értünk raktárautomatizálás alatt. Amikor a raktári dolgozók fizikailag elmennek oda, ahol az áru a raktárban található, „ember az áruhoz” elvről beszélünk. Bár ez fejlett gépekkel, például vonalkód-leolvasással kombinált toronytargoncákkal is végezhető, ezt nem tekintjük raktárautomatizálásnak. Amikor azonban rendszerek viszik az „árut az emberhez”, átlépjük a határt: ez már automatizálás. A piacon számos megoldás segíti ezt, például a kisrakományos (mini-load) felrakógépek, a vízszintes vagy függőleges körforgó tárolók (karusszelek), a shuttle-rendszerek, a válogatórendszerek és még sok más. Ezeket a rendszereket a legtöbb esetben szállítószalagokkal kombinálják, ami tovább csökkenti az emberi beavatkozás szükségességét.
A második dolog, amit szem előtt kell tartanunk, hogy sok vállalat nem automatizálja teljesen a logisztikai működését. Egyesek csak bizonyos raktáraikat vagy esetleg a gyors forgású készleteiket automatizálják. Így Európa-szerte nem szokatlan a fejlett komissiózás és a hagyományos raklapos állványrendszerek keveréke.
Mikor érdemes automatizálni?
Nézzük meg tehát, milyen okokból fontolhatja meg egy vállalat a raktár automatizálását. Valószínűleg a legnagyobb mozgatórugó a folyamatosan növekvő munkaerőköltség. A bérek a pénzügyi válság miatt jelenleg csökkenő pályán vannak, de ez csak átmeneti lehet. Hosszabb távon a legtöbb európai ország népessége öregszik, és a munkaerő valószínűleg sokkal szűkösebbé válik. Mindkét szempontból az automatizálás jelent megoldást.
A hely egy másik fontos kérdés. Az automatizált raktárban nincs szükség széles munkafolyosókra ahhoz, hogy a targoncák betárolják és kiszedjék az árut. Egy shuttle vagy felrakógép számára elég egy keskeny folyosó. Ráadásul a shuttle-ök és felrakógépek nagyobb magasságban dolgoznak, mint a targoncák. A folyosószélesség csökkentésével és az állványmagasság növelésével tehát több árut lehet elhelyezni egy automatizált raktárban. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a teljes működés nagyon hatékonyan zajlhat kisebb és olcsóbb területen. Ha pedig nő a tárolási igény, az automatizálás szükségtelenné teheti a raktár bővítését vagy a nagyobb létesítménybe költözést.
Továbbá: tévedni emberi dolog. Egy manuális raktárban a hibák elkerülhetetlenek. Bár a pontosságot olyan technikákkal ellenőrizzük, mint a vonalkód-leolvasás vagy a hangvezérlés, az emberi komissiózó még így is hibázhat. A gépek nem. Minden alkalommal pontosan azt teszik, amire utasítják őket. Az automatizálás ezért nemcsak kevesebb komissiózási hibához és nagyobb ügyfél-elégedettséghez, hanem alacsonyabb költségekhez is vezet.
Az automatizálás melletti döntés utolsó fő oka a termelékenység növelése, különösen mivel az ügyfelek egyre később adják le rendeléseiket. Míg korábban a 14 órás rendelési határidő számított általánosnak, ma már 18 vagy akár 20 órakor is fogadnak rendeléseket. Az e-kereskedelem pedig csak erősíti ezt a trendet. Minél későbbi a rendelési határidő, annál rövidebb az átfutási idő a raktárban. Ha egy adott pillanatban csak néhány óra marad több száz rendeléssor komissiózására, valamilyen fokú automatizálás szinte elkerülhetetlen.
Az automatizálásnak számos másodlagos, kevésbé meggyőző oka is van, például a teljes energiafogyasztás csökkentése. Az pedig, hogy az automatizált rendszerek egyre megfizethetőbbé válnak, még vonzóbbá teszi őket.
De ez nem ilyen egyszerű!
Ha a raktárautomatizálás mellett szóló érvek ennyire egyértelműek, miért működik még mindig ennyi hagyományos raktár?
Először is, a raktárautomatizálás még mindig komoly, hosszú megtérülési idejű beruházást igényel. Ezekben a nehéz gazdasági időkben számos vállalat egyszerűen a túlélésért küzd, miközben hitelhez is nehéz hozzájutni. Az automatizált rendszerek megtérülési ideje általában négy-öt év. Kétség esetén tehát legalább egy megtérülési (ROI) számítást végezzen, mielőtt ilyen kiadásba vágna.
A második félelem, hogy az automatizált rendszerek kevésbé rugalmasak, ami további korlátot jelent. A keresletet például nehéz előre jelezni, és senki sem szeretne felépíteni egy 10 millió eurós raktárat csak azért, hogy aztán az eladások csökkenése miatt kiderüljön: az áteresztőképessége jóval nagyobb a szükségesnél. A nagy elosztóközponti automatizálási projektek valószínűleg azoknak a vállalatoknak éri meg leginkább, amelyek növekednek, vagy pontosan előre tudják jelezni a keresletet.
Egy manuális raktárban nem különösebben nehéz vagy drága áthelyezni az állványokat, módosítani a raktári anyagáramlást vagy más változtatásokat bevezetni. Egy kiterjedt rendszerekkel vagy kilométernyi szállítószalaggal felszerelt raktárban az ilyen változtatások gyakran nehezek és költségesek.
Ráadásul az automatizálás szabványosítást igényel. Egy automatizált raklapraktárban például az árut gondosan kell elhelyezni a raklapon. A dobozok nem lóghatnak bele a folyosóba, és elengedhetetlen, hogy az áru ne essen le. A zsugorfóliázás segít, de növeli az összköltséget.
Van másik út is
A fenti előnyök és hátrányok nem önkényesek. Ami az egyik vállalatnak nagy probléma, az a másiknak lényegtelen lehet. Ugyanakkor nem az „automatizáljunk vagy ne” az egyetlen kérdés. Európa-szerte a logisztikai vezetők nagyon megterhelő munkát végeznek: igyekeznek alacsonyan tartani a költségeket, miközben a teljesítményt is növelni próbálják. Ez a következő néhány évben valószínűleg nem fog változni.
Ha tehát a beruházás nem lehetséges, érdemes alaposabban megvizsgálni a raktárat, és feltárni, hol lehet megszüntetni a szűk keresztmetszeteket és javítani a termelékenységet.
A vállalatok folyamatosan változnak, akkor miért maradna a raktáruk évről évre ugyanolyan? Nézze meg közelebbről a raklapállványokat. Csökkentheti-e a folyosószélességet, és dolgozhat-e tolóoszlopos targoncákkal a tárolókapacitás növelése érdekében? A targoncák mindkét irányban szállítanak árut, vagy az idő felében üresen közlekednek? A folyosók hossza és iránya még mindig megfelel-e az igényeknek? Meglepődhet, mekkora termelékenységnövekedés érhető el, ha alaposan végigviszi ezt a folyamatot.
A 21. század raktárai
Ma, holnap és még azután is mindenféle raktárral találkozunk majd. Legyenek automatizáltak, részben automatizáltak vagy teljesen manuálisak, mindegyik kihívásokat és fejlesztési lehetőségeket kínál. A raktárautomatizálás mértéke soha nem válhat öncéllá. A vállalat rövid és hosszú távú céljai azok, amelyeknek iránytűként kell szolgálniuk a jövő felé.
Automatikusan vezetett járművek (AGV-k)
- Az AGV-k két- vagy háromműszakos alkalmazásokban nagyon jól beválnak, ami lerövidíti a megtérülési időt.
- Az AGV-k megbízhatóak. Elvégzik a munkájukat. Mindig.
- A raklapok nyomon követhetősége nagy előny, különösen az élelmiszeripar számára.
- Az AGV-k csökkentik az árukban és épületekben okozott károkat.
Gian Schiava
- A kép a Rocla Oy szíves engedélyével
- A kép a Rocla Oy szíves engedélyével
Látogasson el az eurekapub.eu oldalra (angolul)
